Valamelyik éjszaka, asszem tegnapelőtt hallgattam a Kabarécsütörtök évadokat, és benne volt Gálvölgyi János Bohócdala. Szomorkás, melankolikus, kicsit sete-suta, de nekem tetszik.
2008. december 17., szerda
2008. december 13., szombat
Nem hiszek a szememnek
Az utóbbi időben hullámvasutazik a hangulatom ide-oda. Élem a bipoláris depressziósok szép napjait. Ennek ellenére jól vagyok, kivagyok békülve a világgal, és könnyebben mennek a dolgok mint tavaly ilyenkor. A suli jól megy, majdnem boldog vagyok. Nem hiszek a szememnek, az érzéseimnek, de aztán rájövök, mégiscsak ez az igazság. Valóra válhatnak álmaink, valóra válnak álmaim, néha nehéz, küzdeni kell...
2008. december 10., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)