Azzal az öreggel, aki azt mondja két foggal, meg egy protkóval a pofájában csipsz szopogatás közben (legyen chips, de rágás nem, mert rágni már nem tud, csak szopogatni a csipszet), hogy kár hogy a régi dolgokból nem maradt semmi, mán urambocsá' belelőneém a Dunába. Most emiatt az öreg miatt szív az egész ország, meg az ilyen öregek miatt nem megy előrébb semmi. És neki semmi sem tetszik. Végre valakik be akarják hozni a világot erre ez a fasz elkezd itten óbégatni. Elég volt. Eleget óbégattál te 40 évig. Anyád !!!!!
Update: Utólagosan visszavonom a Mán urambocsá' belelőneém a Dunába kifejezésemet.
Inkább csak tarkónbasznám, hogy térjé' má' észhez', köcsög !!!!!
"Beláttam a paraván mögé, láttam a bábosokat, láttam a zsinórokat és a kereteket, melyekre a zsinórokat rögzítették. Láttam, hogy a darab minden szereplője csak bábu. Ma is látom a bábosokat és a zsinórokat és a kereteket, melyekre a zsinórokat rögzítették de a darabot, amit játszanak, életnek hívják."
2007. december 14., péntek
attól félek el fogok veszni

Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)