"Beláttam a paraván mögé, láttam a bábosokat, láttam a zsinórokat és a kereteket, melyekre a zsinórokat rögzítették. Láttam, hogy a darab minden szereplője csak bábu. Ma is látom a bábosokat és a zsinórokat és a kereteket, melyekre a zsinórokat rögzítették de a darabot, amit játszanak, életnek hívják."
2008. április 16., szerda
28 perc 44 másodperc monotónia !!!
Ma megint találtam egy gyöngyszemet, mindezt nem akarom elhinni, hogy tud újat mutatni, és persze, tud. Klaus Schulze: Follow me, follow down. Amikor ezt hallgatom, akkor az jár a fejemben, hogy ez az ember szórakozik velünk, hogy csak bosszant, vagy csak kiabál, nemtudom. Két véglet lehet, vagy az őrületbe kerget, vagy... vagy nincs. Lélegzetelállító. Azt hiszem nevet ilyenkor, hogy kikészítem a hallgatókat. Olyan érzésem van, mintha a kést forgatná bennem. Persze a jó értelemben. Olyan hihetetlen.... HIHETETLEN !! 28 perc 44 másodperc monotónia !!!
A széfre gondolok
Nem is gondoltam volna hogy ennyi tv műsorra való álszent, tudatalan, hülye, sznob gecit összelehet hordani egy tv műsorba. A széfre gondolok, az RTL-en.
Unom már a mindennapi moónika sós délutánokat
Néha, mint például most is, azt szeretném, ha már nem laknék itthon. Mert azt tehetném, amit én szeretnék, és én vállalnám érte a felelősséget. Unom már a mindennapi moónika sós délutánokat, és azt hogy nem történik semmi. Minden délután egyre unalmasabb és unalmasabb itthon. Nehéz elvoselni, de nem akarok veszekedni senkivel, ezért inkább elfogadom ezt az állapotot, addig amíg nem fog másképp alakulni az életem. Egyébként nem érzem magam rosszul, csak érzem, hogy kinőttem a családi kereteket, és mostmár szükségem lenne nagyobb szabadságra.
Ma mikro zh
Ma mikro zh. Szerintem nem lesz nehéz, de azért be vgayok szarva.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)